Bámulom telefonom, s rád gondolok én,
Szeretnélek felhívni, de mit is mondhatnék?
Szép vagy? Ez nem vitás, bár még csak képen láttalak,
Hiszem, hogy nemhiába, téged vártalak!

Nincsen olyan nap, hogy ne jutnál eszembe,
Egy perc alatt beloptad magad az én szívembe.
S ha több lennénk, mint barátok, én oly boldog lennék,
Örömömben táncra kelnék, s neked énekelnék:

Szeretlek én téged, amíg csak élek,
S szerelmet én csak tőled remélek!
S ha te is igazán engem szeretsz,
Boldog én igazán csak akkor leszek.

Még mindig a telefonom nézem, s rád gondolok,
Gondolatban még mindig veled vagyok.
Bárcsak megváltozna mostmár minden,
S te lennél nekem az egyetlen kincsem!