Minden út egy kedves, szép lányhoz vezet,
Kiről egyszer tán’ elmondhatom, hogy szeret.
Hogy én szeretem-e ez nem kérdés,
Érzek iránta vágyat, olykor féltést!

Féltem a bajtól, s fájdalomtól,
A rossztól, a csalódástól.
Nem akarlak sírni látni Téged!
Ha sírsz is, töröld le a könnyet!

Most is fülemben hallom, kedves lágy hangodat,
S magam előtt látom gyönyörű arcodat!
Mikor jössz már haza? Úgy hiányzol nekem!
Te vagy minden álmom, találkoznál velem?

Ha igent mondasz, boldoggá teszel,
Éjjelem, nappalom, csakis Te leszel!
Most is rólad szól nappalom, éjszakám,
Várom, hogy ajkad megérintse a szám.

Mondj igent, s nem fogod megbánni!
A tenyeremen foglak én hordozni!
Mert minden utam Te hozzád vezet,
S ahol Te vagy, én is oda megyek!