Istenem hallgasd meg fohászom,
Elmondom én, mire vágyom.
Nem vágyom én gazdagságra,
Csak egy igaz boldogságra!

Álmaimban van egy szép lány,
Ki nekem még egy nagy talány.
Mégis minden nap rá gondolok,
Neve hallatán is boldog vagyok!

Tudom, hogy Ő más utakon jár,
De szívem most is Ő rá vár.
S ha egyszer Ő is belém szeretne,
Az én életem is boldogabb lehetne.

Talán Ő sosem lehet enyém,
Álmokat hiába dédelgetek én:
Hogy én az övé, s Ő az enyém,
S neki elmondhatom, szeretlek én!

Állapotommal én tisztában vagyok,
Szeretnék más lenni, de nem tudok.
Istenem, én mégis kérlek Téged,
Add meg nekem, amit én kérek!

Most már tudod, mi az álmom,
S mi lenne a boldogságom.
Mert ha az álmom valóra válna,
A szívem többé sosem fájna.

Ámen.