Lelkem érted kiált, gyere vissza, kérlek!
Szeretlek téged, könyörgöm, értsd meg!
Ne hagyj el, édes, gyere vissza hozzám!
Had öleljen karom, s csókoljon a szám!

Miért teszed ezt velem, miért akarsz összetörni?
Szívem-lelkem semmivé gyötörni?
Ne hagyj el engem, én szeretlek téged!
Mindent megteszek, harcoltam érted!

Kiléptél életemből, egyedül maradtam.
Széllel szemben a harcot feladtam.
Fáj a szívem, lelkem érted kiált.
Nem akarom társul újra a magányt.

De társam lett a magány, ezt érzem én.
Hogy enyém leszel egyszer nincs is remény.
Gyászolom a napot, amikor elmentél tőlem.
Te tán elfeledsz, de hidd el, én nem.