Karácsonynak szentestéjén, ragyognak a csillagok,
Az ajándékom Ti vagyok, s oly boldog vagyok.
Köszönöm, hogy vagytok ti nekem,
S megszépítitek keserű életem.

Itt a kisszerelmem, ki egy aranyló kincs!
Párja a földön még egy nincs!
Páratlan szépsége, magával ragadó,
Már egy mosolyoja is boldogságot hozó.

Köszönöm, köszönöm, százszor is köszönöm neked,
Hogy megosztod velem a te életed.
Olyan vagy nekem, mint a gyertyaláng,
Megvilágítod a sötét éjszakát.

Ha hangod hallhatom, megnyugszom attól,
Mint a leggyönyörűbb altató daltól.
Az a dal pedig te vagy nekem,
Ki megszépíted keserű életem.

Olyan jó, hogy megismertelek Téged,
Bármit megtennék teérted!
Köszönöm, hogy szerethetlek téged,
S kiterjeszted felém aranyló éned!