Becsaptam önmagam, azt mondtam, nem szeretlek.
Abban bíztam, hamar elfeledlek.
Egy hét, két hét, már nem vert érted a szívem.
Hogy minden más lesz, még ma is hiszem…

Aztán újra láttalak, a szívem újra dobbant,
Ennél már nem is lehetnék jobban…
Tudom, hogy nem szeretsz. Értem én…
Te mégis itt vagy a szívem közepén!

S ha most azt mondanád, próbáljuk meg, lesz, ami lesz,
Én lennék az, ki érted mindent megtesz!
Tenyeremen hordoználak Téged,
Ma is sajog pici szívem érted.

Vigyáznék rád, mindentől óvnálak.
Szerető szívvel karomba zárnálak.
Most is tudom, boldog nem vagy,
Bár én lennék az, ki Téged nem hagy…

Még most is dobog a szívem utánad,
Még ma is emészt utánad a bánat.
Miért nem működik köztünk a szerelem?
Hisz’ ez kell Neked, s ez kell nekem!