Ma éjjel álmodtam veled,
Együtt voltunk, s fogtam a kezed.
Boldogan néztem kék szemedbe,
S tettem kezem, finom kezedbe.

Úgy éreztem magam, mint a mennyországban.
Úsztam én a boldogságban.
Szívem hevesen vert, zsibbadtak ujjaim,
Álmomban teljesültek vágyaim…

Te is rám néztél, s boldog voltál,
Rádöbbentél, hogy reám vártál.
Lassan, gyengéden megcsókoltalak,
Hisz’ évek óta Téged vártalak!

Te is érezted, amit én irántad,
Felébredtem, most gyötör a bánat…
Álom volt mindez, semmi más,
Nekem az élet, csak csalódás…

Nem nézek gyönyörű szemedbe,
Nem teszem kezem, bársonyos kezedbe…
Nem érzed mit én érzek irántad,
Nem csókolhatom érzéki szádat.

Nekem csak a „nem” szó létezik,
Míg élek, a szívem utánad vérzik!