Volna

Sokszor eszembe jut, Neked mit nyújthattam volna?
Ha az a volna, ott nem lett volna.
De maradjunk a földön, hisz’ ez a valóság,
Mégha az élet nem is boldogság.

Nyújthattam volna sok-sok törődést,
Reggelente boldog ébredést.
Nyújthattam volna erőt, kitartást,
Éjjel pedig nyugodt alvást!

Vigyázhattam volna rád, ahogy senki másra,
Vigyáztam volna a boldogságra.
S ha könny fojt volna két szemedből, letöröltem volna,
Ha az a volna, ott nem lett volna.

S, hogy nekem mit nyújthattál volna?
Ha mindent felsorolnék, szemem könnybe borulna.
Boldog reggelt, s nyugodt éjszakát,
S a nehézségekben erőt, kitartást!

S ha könny fojt volna két szememből, letörölted volna,
S ha a volna nem volna, szívem virágba borulna.

 

By Published On: 2009. július 9.
[fusion_widget_area name=”avada-custom-sidebar-trttveg” title_size=”” title_color=”” hue=”” saturation=”” lightness=”” alpha=”” background_color=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_right=”” margin_bottom=”” margin_left=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” /]