Nemrég még közömbös voltál irántam.
S emésztett engem a bánat.
Nem akartál engem észrevenni,
S nem akartál engem megszeretni.

Mi a baj velem? – kérdeztem magamtól,
S szinte könnyem csordult az önvádtól.
De nem adtam fel, küzdöttem érted,
Mert nagyon szeretlek én Téged!

Csakazért sem hagytalak Téged,
Eldöntöttem: harcolok érted!
Küzdelmem nem volt egyszerű,
Volt benne bánat, s volt benne derű!

Mindent megadtam, amit csak lehetett,
Néha a szemem érted könnyezett.
Szeretném, ha szeretnél, de ez csak egy álom,
De hidd el ez az, amire vágyom.

De most igen nagyon boldog vagyok,
Mert tőled már szeretetet kapok!
Tudom, hogy barátként, de már ez is valami,
Te vagy nekem a nagybetűs VALAKI!

S ha egyszer belém szeretnél,
Engem nagyon boldoggá tennél.
Óvnálak, s féltenélek Téged,
Mindent megtennék Teérted!