Tudom, barátként kéne rád néznem,
De képtelen vagyok rá, úgy érzem.
Te is tudod, mit érzek irántad,
Erős bennem a féltés, a szerelem, és a bánat.

Féltelek minden rossztól ami érhet,
Hogy mindenben veled vagyok, ne legyen kétséged!
Számíthatsz rám, hisz’ tudod nagyon,
Mert többet érsz nekem, mint a földi vagyon!

Mert ahogy én szeretlek, úgy nem szeret senki,
Esküszöm, hogy sosem foglak elfeledni!
De bánatos is vagyok, mert engem nem szeretsz,
Tán szívedből Te hamar elengedsz…

Hogy mi a vágyam, Te is tudod,
Engem Te is szeress nagyon!
Mert ha szeretni fogsz, teljesül álmom,
S karomba zárom a boldogságom!