Remény, álom

Mozgássérültként élek én,
Így maradt csak a remény.
Hogy valaha boldogan élhetek,
S én is egy szép lányt szerethetek.

Így csak a vágy maradt nekem,
S álmodozok, hogy valaki engem is szeret.
Elfogad olyannak, amilyen vagyok,
S Ő is szeret nagyon-nagyon.

Tudom, hogy ez csak egy szép álom,
Mégis én erre úgy vágyom.
Így hát maradt nekem a remény,
S a boldogságról álmodozom én.

By Published On: 2003. február 9.
[fusion_widget_area name=”avada-custom-sidebar-trttveg” title_size=”” title_color=”” hue=”” saturation=”” lightness=”” alpha=”” background_color=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_right=”” margin_bottom=”” margin_left=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” /]