Úgy érzem, hogy sírni tudnék,
E világból most úgy kifutnék!
A szívem sajog, szinte fáj nekem
Úgy tennék ellene, de nem tehetem.

Nem tehetem, hisz’ nem tudok,
Bárhogy szeretnék, és akarok!
Miért? Csak ezt kérdem én,
Miért ez kell, hogy történjék?

Úgy szeretném, ha mindenki boldog lenne,
S jókedvűen járna-kelne…
Nem lenne betegség, és szomorúság,
Az élet lenne csak boldogság!

Miért van halál az élet után?
S az öröm csak délibáb talán…
Annyi kérdés gyötör, miknek vége: miért?
Az élet jót senkinek sem ígért.

Nem ígér az senkinek,
Én is hiába keresem.
Kereshetem, de nem találom,
A boldogság csak egy szép álom.